Galopp Edzésterv

Mikor belépek az istálló ajtaján, pacókám, már rugdossa a bokszajtót, nagyon menne már!
- Jól van, jól van! Ne szakítsd le az ajtót! Köszönök neki, megpaskolom. De ő csak bökdös...Hm... -Valami hiányzik? Talán a répád? - kacagva felemelem a finomságot. Odaadom neki, ő pedig elégedetten ropogtatja. Már megint neki volt igaza ! =) Bemegyek a nyergesbe és kihozom az ápolócuccot, és a felszereléseket , ledobom a patamosó mellé. Visszamegyek a boxához, és kivezetem és kikötöm. Végigsimítom mindenhol, megnézem, nincs -e rajta sérülés. Szerencsére minden rendben van, nekilátok a pucolásnak. Vakaróval fellazítom a sarat, és port, amit összeszedett, majd egy puhább kefével is lekefélem. Ez a kedvenc része az ápolásban, lehajtott fejjel élvezi a vakargatást :D.  Kifésülöm a sörényét, farkát, és kikaparom a patáját. Felkapom a nyeregalátétet, és jól kirázom, majd rárakom a hátára. A nyereg már az álványon várakozik, azt is rárakom, és óvatosan, lassan becsatolom a hevedert, nem túl szorosra, később még úgyis húzok rajta! Felkapom a lébvédőket, és azokat is felhelyezem.- Szuper! - nyomok az orrára egy utolsó puszit, majd leveszem rólla a kötőféket,  és rárakom a kantárt. Lassan, (de biztosan!) elindulunk a gyakorlópálya felé.

Felpattanok a nyeregbe, és utoljára ellenőrzöm a szíjakat. A pályáig lassan sétálunk, majd mikor beértünk a pályára a belő fal mellett lépünk tovább. Érzem, hogy teli van erővel, és menne, de próbálom még visszafogni, ha nem megy, lovaglok vele egy jó nagy kört. Úgy a pálya felénél középre húzódunk, és beindítom ügetésbe. Persze ő rögtön vágázna, na de ne ilyen gyorsan szivecském =). Megpróbálom minnél tovább ügetésbe tartan, de mire visszafordulunk a célegyenesre, álltalában mindíg beugrik vágtába, én pedig kűzdök vele, hogy csak szépen lassan, visszafogjam.

Ha egyedül edzünk, a vágta után visszaveszem lépésbe, és megállunk, egy képzeletbeli vonal előt. Ilyenkor összekuporodok, ő pedig idegesen kapar. A szárat alig bírom visszafogni, mikor nt az edző, hogy mehet. Lazítok a szorításon, és ő mint az álom elindul, hosszúra nyújtva lépteit. Kicsit visszafogom, hogy ne használja el az összes energiáját így az elején. Ő könnyű galoppozó tempót tart, én meg könnyezek, mert persze otthon hagytam a szemüvegem -_-".  A kanyarnál nagyon figyelek a megfelelő tempóra, és mintha futna még valaki, megpróbálunk a fal mellé húzódni. Amikor egyenesbe érünk először csak hagyom had élje ki magát, aztán pár vágtaugrással később előveszem a pálcát, és hajtom, hogy fusson, nyújtsa lépteit. Mikor áthaladunk a célvonalon, az edző ismét int, mi pedig lassítunk. Még vágtázok vele egy negyed kört, visszafelé pedig ügetünk egy kicsit, majd odasétálunk az edzőhöz, aki már a távolból mutogatja, hogy jó időt futottunk.
  - Szuper! - megpaskolom a nyakát. Igazi bajnok a kicsike!

Mikor csoportban edzünk, közösen melegítünk be. A csoportban álltalában 1-2 iramló van, és a társaink, akik szintén a lovardából jönnek edzeni. Beállunk a startgépbe, a melettünk lévő boxnál, még kicsit vacakolnak, de aztán mindenki bent van, a segítők biztonságban. Kicsapódnak az ajtók, és minden ló egyszerre ugrik ki. A két iramlovat nagy kűzdelem árán, tudják csak kissé visszafogni, az igazi ellenfeleim, ezt meg sem próbálják. =). Ugyanazt a stratégiát próbáljuk meg követni, mint az egyén edzéseken, igaz itt ez egy kicsivel nehezebb, mert a lovacskám futna mint az állat XD. A kanyar előtt 3-an vannak előttünk, de amint kiértünk, engedek a száron, és a lovam meghosszíbítja a lépteit. Egy pacit le is hagytunk, még ketten vannak előttem. Szabadon engedik a két iramlovat is, ők is jönnek felefelé, gyors ütembe. Mostmár én is előveszem a pálcát, és mivel nem sok van hátra, szeretnék hajrázni egy kicsit. Fej fej mellett haladunk az első helyért, mikor áthaladtunk a célvonalon. Ha igazi verseny lett volna biztosan csak célfotó dönt, de így megegyezünk ,egy baráti döntetlenbe.
Sétálok vele még néhány kört mindkét kézre, és lassan elengedem a szárakat. Mostmár csak ő sétál szabadon :D . 15 perc után, felébredek, hogy hékás, lassan 4 óra! Leszállok a nyeregből, megdícsérem, és elindulok az istálló felé.

Ma is jól kifáradtál, igaz? - élénken rámnéz, mintha csak értené, és mondaná: Ki? Én? =)
Bevezetem a patamosóba, leveszem rólla a kantárt, és ráadom a kötőféket. Leveszem a lábvédőket és a nyerget is. Látom, nyereghelyen kissé megizzadt, ezért fellazítom ott a szőrt, és rárakok egy vékony takarót. Kikaparom a patáit, és ismét megvizsgálom a lábait, hogy minen rendben van-e. Ismét minden oké.
Egy kis paskolás, és simi után, bevezetem a boxába, ahol a jól megérdemelt vacsoráján kívül, kap egy hatalmas almás-mézes-zabos finomságot, aminek (azthiszem) mindíg örül :D.  Még egyszer átölelem a nyakát, de inkább hagyom enni.
- Jó étvágyat! - még elköszönök, aztán csak a ropogtatás, és ajtócsukódás zavarja meg az istálló csendjét.